A minisztérium szerint az egyéni döntés pénzbe kerül, a jogszabály
szerint nem
Népszabadság • Danó Anna   • 2007. április 4.

Újszülöttet fürdetnek a veszprémi kórház szülészetén
Kép: Szabó Bernadett
Bár a hatályos jogszabályok alapján nem kell fizetniük az anyáknak, ha
maguk választják meg, kinél szülnek, a szaktárca hivatalos álláspontja
szerint a döntés pénzbe kerül, méghozzá több tízezer forintba.


Ki kell-e fizetni az orvost választó szülőnőknek az egészségügyi
költségek 30 százalékát? Erre az egyszerű kérdésre, úgy tűnik, egyelőre
nincs megnyugtató válasz. Homlokegyenest mást mond ugyanis az
egészségügyi tárca és mást az általunk megkérdezett jogi szakértők. A
tárca hivatalos álláspontja szerint fizetni kell, a jogszabályból
viszont ez nem következik. A március közepén született kormányrendelet
(41/2007) lehetővé teszi a nőknek a szabad orvosválasztást, ha ez a
terhesség első három hónapjában megtörténik. Sőt, a jogszabály ötödik
paragrafusának bekezdései minden egyéb, a törvényben előírt fizetési
kötelezettség alól mentesítik a terhes, illetve a szülőnőt. E szerint
nem érvényes a szülészeti ellátásra az a szabály, miszerint
orvosválasztás esetén meg kell fizetni az ellátás 30 százalékát, maximum
100 ezer forintot. Sőt vizit- és kórházi napidíjat sem kérhetnek az
intézmények a terhesgondozásért, illetve a szülészeti ellátásért.
Jogászok megerősítették lapunk értelmezését, a szaktárca hivatalos
állásfoglalásában mégis az ellenkezőjét állítja. A sajtóosztály által
jegyzett nyilatkozat az Országgyűlés által december 11-én megszavazott
törvényre hivatkozik. Abban az áll, hogy 2007. január 1-jétől a betegnek
meg kell fizetnie az úgynevezett részleges térítési díjat, a költségek
30 százalékát, de maximum százezer forintot, ha nem az intézmény
munkarendje szerinti orvost választja. Szerintük kivételes, átmeneti
szabályként csak 2007. június 30-ig nem kell a szülőnőknek fizetniük az
orvosválasztásért, ha ugyanabban az intézményben, ugyanannál az orvosnál
szülnek, akihez már 2007 januárja előtt is gondozásra jártak. A július
elsején, és az azt követő időben megszülető csecsemők világra segítése
viszont térítésköteles. A tárca álláspontja szerint viszont van
lehetőség arra, hogy a megszűnt szülészetek orvosai vezessenek szülést a
területileg illetékes kórházakban az általuk gondozott nőknél. Ennek
feltétele, hogy az adott intézménynyel a szülész szerződjön az
ellátásra. A szülés időpontjában az orvos és szülőnő együtt is érkezhet
az intézménybe. A gyakorlatban például a Margit Kórházban gondozott
terhesek orvosaival a feladatot átvállaló Szent János Kórház már meg is
kezdte - egyelőre 27 nőgyógyásszal - a szerződések megkötését.

A fővárosi Szent István Kórház főigazgatója nem tudta megmondani, hogy
intézményében július elseje után mi lesz a gyakorlat. Radnai Zoltán
főigazgató azt mondta: az ezzel kapcsolatos belső, intézményi
szabályozás még nem készült el. De az már most is kimondható: nem érdeke
egyetlen kórháznak sem pénzt szedni a szülészeti ellátásért, hiszen azt
mindenféle teljesítménykorlát nélkül vállalhatják. Azaz egyértelműen
bevételt hozó tevékenység a szülés. Tehát sokféle szempontot kell
összeegyeztetnie a menedzsmentnek a kórház érdekében. Az Istvánban
évente 2700 gyermek jön a világra, az itt szülő nők 95 százaléka
ellenben az ellátási területen kívüli asszony.

A kórház szülész főorvosa, Siklós Pál szintén nem tudta megmondani, hogy
milyen elvek mentén követhetik azok a gondozottjai, akik nem tartoznak a
kórház kötelezően ellátandóinak a körébe. Mint mondta: ő is csak a
hírekből, a megjelent sajtónyilatkozatokból tájékozódott, s ennek
alapján fizetniük kell majd a szakemberként őt választó nőknek.
Véleménye szerint így a kismamákat sarcolják meg, ha ragaszkodnak életük
legintimebb pillanatában egyetlen konkrét orvoshoz.

Az információs zűrzavart csak színesíti, hogy a tárca által bezárásra
ítélt Schöpf-Merei Ágost Anya- és Csecsemővédelmi Központ főigazgatója
az Info Rádióban kedden bejelentette: továbbra is fönntartják az
ellátást, várják a terhes és a szülőnőket az intézményben. A
szakrendeléseken továbbra is térítésmentes az ellátás, a szülésekért
azonban egységesen 135 ezer forintot számláznak, függetlenül attól, hogy
császármetszéssel vagy hagyományos módon jön-e világra a gyermek. Ha a
tárca álláspontja lép érvénybe, és július elsejétől fizetni kell a
választott orvosért egyéb intézményekben, akkor azokban a szülés
fajtájától függetlenül más-más számlát állíthatnak ki. Most egy normál
szülésért 84 975 forintot, a császármetszésért 176 ezer forintot, míg az
epidurális érzéstelenítés melletti esetért 95 ezer forintot térít a
biztosító, s a nőknek az összeg 30 százalékát kellene július elsejétől
megtéríteniük.

Mégsem kell járulékot fizetniük az érettségiző fiataloknak. Molnár Lajos
egészségügyi miniszter a Fiatal Baloldal és az Új Generáció, a koalíciós
pártok ifjúsági szervezeteinek kérésére kormányrendeletet készített elő,
ez a javaslat még a héten a kabinet elé kerül. A tervezet szerint a
biztosítási jogviszonyt a diákigazolvány érvényességét követő 45 napig
meghoszszabbítják. Azaz december közepéig nem kell a kötelező
egészségbiztosítási járulékot megfizetni az érettségizőknek. Molnár
Lajos szerint a kormány szerdán dönt a kérdésben, azaz mire lezajlik a
vizsga, megoldódik a probléma. A tavalyi költségvetési törvénnyel
elfogadott módosítás szerint április elsején életbe lépő módosítás
szerint már az érettségi másnapján megszűnik a tanulói jogviszony, s
ezzel az egészségügyi ellátásra való jogosultság is. Vagyis szinte
azonnal fizetni kellene a 6000 forintos kötelező egészségügyi járulékot
a diákoknak az érettségi után.